Van Internet! Nem kis dolog ez drága barátaim itt, Európa dobogó szívének koszorúerében. Persze nem mondhatom, hogy unatkoztunk ebben a három hétben, amíg létrejött a Kapcsolat. De kezdjük az elején.
Március 12-én kellemesen landoltunk Zaventeem repülőterén. Andris élvezte a repülést, bár a végébe már belealudt. Hamar eljutottunk a lakáshoz, enyhén szemerkélő esőben. A ház előtt állt a költöztető teherautó, benne a lakáskulcsunkkal és szerencsére a költöztetőkkel, így a kulcs hamar a kezünkben volt. Büszkén rúgtam be a lakas ajtaját, amit még január végén vettem ki, kis családom méltó elhelyezése céljából. Kati még csak fényképen, meg rossz minőségű videón látta, így vártam a hatást. Hát nem maradt el. Lassan fény derült arra, hogy házinéni (Mme Jacobs), akiről még lesz szó mi mindent felejtett el megcsinálni abból, amit még január végén megígért...
Persze az én hibám minden. Gondolnom kellett volna arra, hogy az utca neve nem véletlenül Avenue des Volontaires. Akaratunkon kívül egy kísérlet "önkéntesei" lettünk. A kísérlet egyik vezető kutatója pedig maga Mme. Jacobs. Még nem látom át teljesen az egész ördögi tervet, de hamarosan minden részletre fény derül. Csak ne legyen késő.
A lakás szép és jó. Nagyot kerestem, hogy nagyszülők, haverok, kollegak beférjenek, ha erre eszi őket a jókedvük. Igy van három hálószoba, egy nagy nappali (ezek a belgák szeretik a nappalit) meg a kiszolgáló helyiségek. Kicsi terasz elöl, hátul. Aki teheti, nézze meg. A hálókban még január-februárban laminált padló fektetés zajlott, így külön kértem házinénit, hogy takaríttasson ki. Ez meg is történt 180 euró értékben, mint később megtudtam, de viszonylag alacsony hatásfokkal. Képzeljük el, ahogy valaki egy vizes moppal beesik egy poros lakásba és rövid küzdelem után levonul. Mert nem tudja, hogy a víz egyszer majd feszárad. Felszáradt. Maradt a por, a homu, padlón, falakon, ajtókon. A hónapos, de nem primőr retek a hűtőben, a gardróbban, a kamrában. Ez persze nem látszik azonnal, ezt két frissen tisztíttatott fehér szőnyeg bánta. Két nap takarítás, ami persze késleltette a kipakolást, napokig ültünk a dobozokon. Szombaton aztán hivattunk egy takarítónőt. Spanyol. Takarít. Aztán a természet hívó szavára a mellékesre vonul és rossz döntést hoz. Én közben az IKEÁban voltam, immár többedszer, épp lámpákat nézegettem, amikor Kati hív. Menjek haza, mert a takarítónő bezárta magát a wc-be és nem tud kijönni. Nem éreztem úgy, hogy ez feltétlenül olyan látvány, amit látnom kell. Hívtam inkább Antoniot.
Hogy kicsoda Antonio? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan. Leginkább egy melósra hasonlít, de valójában ő Mme. Jacobs végrehajtó személyzete. Szfalvig kedvéért analógiaként azt mondanám, hogy ő a patkánylefogó. Ő intézkedik a Mme. helyett, hol sikeresebben, hol kevésbé sikeresen. Első nap már találkoztunk, amikor kiderült, hogy nyolc radiátorból négy nem működik. Kettőt sikerült elindítania. Sajnos rossz a vlan - mondta. Mindig a vlannal van baj, már szerveztek egy kerületi házbizalmi ülést, mert rossz a vlan. Ez valami kütyü a radiátorok hőmérséklet-szabályozójában, vagy maga a hőmérséklet-szabályozó. És gyakran elromlik. De Antonio minden másodikat meg tud javítani. A többit pedig a szakállas javítja meg. A szakállas pedig maga az ördög...
