Ismét elérkezett egy sátoros ünnep, így megint írok.

Öt nap szünet van, amiből egyet azért munkával töltöttem, mert stréber vagyok. Most viszont végre kikapcsolódás van, így szombat reggel el is indultunk a két kölökkel tojásvadászatra. Merthogy Andris kapott egy meghívót az önkormányzattól, hogy szeretettel várják meg minden. Gergő még kicsi, őt nem hívták meg, de András kegyesen beleegyezett, hogy ő is eljöhessen. Meghagyta persze, hogy ő nem vadászhat, csak segíthet. 11-re hirdették meg a dolgot, időben indultunk, és érkeztünk. Viszonylagos tömeg fogadott, az 5-6 évesek csoportjában ez nem volt olyan feltűnő, mert ott nem lehettek szülők, de a 3-4 éveseknél, ahova mi is igyekeztünk, a sok felnőttől nem nagyon lehetett már lépni.

A szervezők elmondták a szabályokat, nagyobb gyerekek külön területen egyedül szedegetnek, de a kicsiket elkísérhetik a szülők, hogy ne essen bajuk. Mi elég hátul áltunk, így szépen besétálgattunk a magra lecsapó tömeg mögött, volt tojás elég. Andris ügyesen gyűjtögetett, Gergőt is kivettük, hogy egy tojást ő is felszedhessen. Becélozta, körbesétálta, aztán lecsapott. Volt is vagy 10 tojásunk, akkor átmentünk a kerítés másik oldalára, hogy legyen kék meg zöld is.

A többség persze más felfogásban dolgozott. Csodálkoztam is érkezéskor, hogy mire hozták az emberek a nagy bevásárló szatyrokat, ahelyett, hogy kis kosárkát vittek volna, de aztán hamar kiderült. Úgy tűnt egyesek szociális segélynek gondolták a vadászatot, aminek célja az, hogy az egész családot ellássák csokoládéval hátralevő életére, vagy legalábbis az év végéig. A szülők ugyanis nem csak kisérgették szedegető csemetéjüket, hanem maguk is aktívan, két kézzel szórták a tojást a gyerek szatyrába, hogy cipelni sem bírta a szerencsétlen.

Kifele sétáltunk, amikor még jó pár gyerek érkezett, de hogy azok semmit sem találtak már, az biztos. A vicces csak az volt, hogy akik a legtöbb tojást szedték, azok szemlátomást nem is ünneplik a Húsvétot. Allah növessze szakállukat.

PS: akinek füle van...

Bréking nyúzban jött a hír, hogy Láncsídi úr Nyuszit kapott Húsvétra. Csak egy estére, mert utána Nyuszi továbbrepült. Álmai országába (+Brazília). Reméljük lesz elég aprója a használtbugyi automatáknál. Jó mulatást Nyuszi..