Minden rendes településnek van domaine provincialja. Ha nincs, akkor az vagy nem rendes, vagy nem település. Én is például nagyon rendes vagyok, oszt mégsincs nekem, per definitionem.

Ez az, aminek Magyarországon is kéne lennie, de nincs. Ezért is vagyunk 800 ezer rokkantnyugdíjas hazája. Meg azért mert otthon senki sem szeret dolgozni (kivéve a Surdot). Mondjuk a belgák sem szeretnek dolgozni, mégsincs annyi rokkantnyugdíjas (gondolom). Tehát bizonyított, hogy a domaine provincial a kulcskérdés a rokkantnyugdíjasság kérdésében.

A domaine provincial továbbá arra is jó, hogy a gyerek kitombolja magát. Valójában ugyanis ez egy nagy szabadidő központ. Rendszerint valami kellemes helyen van, kis kastély, tavacska, erdőke (liget) mellett. Szépen rendbetartott, virágokkal, fűvel, fával, nádmézzel. Néhány focipálya, teniszpálya, meg játszóterek, sétaterek, piknikező izék. Huizingenben, ahova legtöbbet mentünk eddig, van ringlispil, mászókák, gumiasztal, csúszdák, szarvasok (még sose láttuk őket, valahol telelnek/tavaszolnak). Kessel-loban meg olyan famászó pálya, hogy no. Sokan is vannak persze, az emberek sportolnak, gyereket legeltetnek, vagy sétálgatnak. Otthon is kéne ilyen, sok. Nem lenne annyi rokkantnyugdíjas.