A karácsonyi szünetben nem írtam, így visszamenőleg kellene reflektálni néhány dologra. Utólag persze már semmi nem olyan izgalmas így nem tudok a szokásos átéléssel beszámolni kellemes hazautunkról. Röviden csak annyi, hogy a leeső nagy (10 cm) hó miatt teljesen behalt mindennemű közlekedés Brüsszelben. Így a reptérre vezető húsz perces út két órába tellt, így majdnem lekéstük a gépet (gondoltuk mi). Az szerencsére kicsit késett, húsz húsz helyett este tízre tolták a felszállást. Aztán tizenegyre, aztán éjfélre, aztán ki tudja mikorra. Mindezt persze este tíztől a géptörzsben éltük át. Vártuk a kifutópálya megnyitását, a gép jégtelenítését, vártuk hogy a tearózsa kinyíljon az aszfaltkövön. Fél kettőre sikerült végül elindulni. Persze örültünk, hogy egyáltalán felszálltunk, nem lett volna jó ha törlik a járatot, aztán reggel verekedhettünk volna a következő gép maradék helyein... Meg persze utólag kiderült, hogy még olcsón megúsztuk. 21-én Sz.-ék állítólag 18 órát vártak a reptéren.

Otthon remekül tellt minden. Ezúton is köszönjük mindenkinek aki hozzájárult. Holnap kezdődnek a hétköznapok. Szerencsére.